A kérdés megválaszolása egyszerű is, ugyanakkor összetett. Az egyszerű válasz: a választott hőszigetelési vastagsággal az adott hőszigetelt szerkezet - figyelemmel az épület egészére (!) - feleljen meg minden aktuális előírásnak, követelménynek.
Ettől persze még nem került megválaszolásra a kérdés, hisz az aktuális energetikai követelményeken túlmenően mindig is érvényben van állagvédelmi, illetve hőérzeti szempont. Sehol nem keletkezhet káros párakicsapódás, sem nem lehet egy térelhatároló (fal, födém, padló) olyan, hogy az "húzzon", kellemetlenül alacsony hőmérsékletű legyen (ami szoros összefüggésben van a párakicsapódási kockázat elkerülési lehetőségével).
Mielőtt megkísérelnénk áttekinthetően körüljárni a vastagság meghatározását, érdemes kicsit vissza-, majd előre tekinteni; mi volt, mi van, mi lesz?
1991-ig az ME-30-65: Épületek és épületszerkezetek hőtechnikai méretezése volt az irányadó.
(Figyelemre méltó, hogy már akkor mérlegelésre került a szigetelendő szerkezet tömege, azaz minél kisebb volt a hőtárolásra képes tömeg, annál "szigorúbb" volt - ma már szinte derültséget keltően - a teljesítendő követelmény.)
Szerkezet tömege (kg/m²) | Külső fal (kcal/m²ó°C) (W/m²K) | Külső födém (egyhéjú melegtető) (kcal/m²ó°C) (W/m²K) |
<300 | 1,2 1,39 | 0,9 1,04 |
300-700 | 1,33 1,54 | 1,0 1,16 |
>700 | 1,4 1,64 | 1,05 1,22 |
1991-től az MSZ-04-140/2-79, MSZ-04-140/2-85 és MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai, hőtechnikai méretezés szerint.
Épülethatároló szerkezet | A hőátbocsátási tényező követelményértéke U (W/m²K) |
Külső falak | 0,70 |
Talajon fekvő padló | 0,85 |
Tető- és padlásfödémek | 0,40 |
Ablakok és erkélyajtók | 3,00 |
A homlokzati Uátlag≤2,00 W/m²K
Mely értékek közül legmarkánsabban a 0,7-es Ufsl(akkor még kfal) tartotta magát a 0,4-es Utető (akkor még ktető) érték mellett. Gyakorlatilag 2006-ig, a 7/2006-os TNM rendeletig ezek alapján készültek tervek, ellenőrzéseik során ezt követelték meg az Építési Hatóságok.
A7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint a követelményértékek (a teljesség igénye nélkül!):
Épülethatároló szerkezet | A hőátbocsátási tényező követelményértéke U (W/m²K) |
Külső falak | 0,45 |
Lapostető | 0,25 |
Padlásfödém | 0,30 |
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) | 0,60 |
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) | 2,00 |
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) | 0,50 |
"A követelményérték határoló szerkezetek esetében "rétegtervi hőátbocsátási tényező", amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz-, vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható."
A "3. § (1) Épületet – a 6/A. §-ban foglaltak kivételével - úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. melléklet előírásainak."
Fontos megjegyezni, hogy az említett 5. melléklet alkalmazása csak hazai vagy EU-s pályázatok, illetve központi költségvetésből finanszírozott építések esetén kötelező.
2015. január 1-től a 20/2014. BM rendelet nem váltotta fel a hatályos 7/2006 TNM rendeletet, hanem módosította és kiegészíti azt. Az egyes épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőinek követelményértékeit meghatározó 1. melléklet (lásd: kivonatosan fent) mellett megjelent az 5. melléklet, amely az ún. költségoptimalizált követelményeket tartalmazza, mely jóval szigorúbb értékeket jelent a jelenleg érvényben lévő és általános esetben 2015. január 1. után is alkalmazandó 1. mellékletnél.
– 2015. január 1-től pályázati forrásokat felhasználó új és meglévő épületek esetén költség-optimalizált követelményszinten;
– 2018. január 1-től minden új és meglévő épületet költség-optimalizált követelmény szinten;
– 2019. január 1-től hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket közel nulla követelmény szinten;
– 2021. január 1-től minden új épületet közel nulla követelmény szinten kell megvalósítani*.
(Mivel az energetikai minőség, a közel "0" energiaszintű épületek esetében messze komplexebb mint egy - akár - rétegtervi térelhatároló "U" megadása, ezért a hőszigetelési vastagságon túlmutató információként került ide az idézett lábjegyzet.)
*Európai Parlament és Tanács által 2010. április 14-én elfogadott Irányelv szerint - 2. cikk. Fogalom meghatározások
Hőátbocsátási tényezők követelményértékei a 7/2006 TNM rendelt 1. és 5. melléklete alapján (a teljesség igénye nélkül!):
tároló szerkezet | A hőátbocsátási tényező* követelményértéke U (W/m²K) | ||
2016.01.01-2017.12.31. között | 2018.01.01. után | ||
általában | hazai vagy EU forrás, illetve központi költség-vetési támogatás | minden épület | |
1. melléklet | 5. melléklet | 5. melléklet | |
Homlokzati fal | 0,45 | 0,24 | 0,24 |
Lapostető | 0,25 | 0,17 | 0,17 |
Padlásfödém | 0,30 | 0,17 | 0,17 |
Alsó zárófödém | 0,50 | 0,26 | 0,26 |
Fa/PVC nyílászáró | 1,60 | 1,15 | 1,15 |
Fém nyílászáró | 2,00 | 1,40 | 1,40 |
Lábazati fal - 1 m-ig | 0,45 | 0,30 | 0,30 |
Talajon fekvő padló | 0,50 | 0,30 | 0,30 |
*rétegtervi (szerkezeten belüli hőhidakat is figyelembe vevő) hőátbocsátási tényező Hogyan alakul(t) például egy előregyártott vasbeton gerendás, beton béléselemes zárófödém szigetelési vastagsága? (λ~0,040 W/mK hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyaggal)
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hogyan alakul(t) például egy B 30-as külső fal szigetelési vastagsága?
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: www.proidea.hu
*EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS által 2010. április 14-én elfogadott IRÁNYELV
szerint: …„2. cikk. Fogalom meghatározások:
…2. „közel nulla energiaigényű épület”: az I. melléklettel összhangban meghatározott, igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is; …I. MELLÉKLET…1. Egy épület energiahatékonyságát a szokásos használatával összefüggő különböző igények kielégítése érdekében évente fogyasztott energia kiszámított vagy tényleges mennyisége alapján kell meghatározni, és annak tükröznie kell az épület tervezett hőmérsékleti viszonyainak fenntartásához szükséges fűtési energiaszükségletet és hűtési energiaszükségletet (a túlmelegedés elkerüléséhez szükséges energia), valamint a használati melegvíz előállításához szükséges energiamennyiséget.
2. Egy épület energiahatékonyságát átlátható módon kell kifejezni, és annak ki kell terjednie egy energiahatékonysági mutatóra és egy, a primerenergia-fogyasztást mérő számszerű mutatóra, amely az energiahordozónkénti primerenergia-tényezőkön alapul, mely utóbbiak nemzeti vagy regionális, évi súlyozott átlagokon vagy a helyszíni termelés konkrét értékén alapulhatnak. Indokolt, hogy az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertan figyelembe vegye az európai szabványokat is, és annak összhangban kell lennie a vonatkozó uniós jogszabályokkal, beleértve a 2009/28/EK irányelvet is.
3. A módszertant legalább a következő szempontok figyelembevételével kell megállapítani:
4. a) az épület és a válaszfalak alábbi tényleges hőtechnikai jellemzői;i hőkapacitás hőszigetelés;iii passzív fűtés;iv lehűlő elemek; ésv. hőhidak;b) fűtési rendszer és melegvízellátás, beleértve ezek hőszigetelési jellemzőit is;c) légkondicionáló rendszerek;d) természetes és gépi szellőztetés, amely a légtömörségre is kiterjedhet;e) beépített világítóberendezések (főként a nem lakóépületekben);f) az épület tervezése, elhelyezése és tájolása, beleértve az éghajlati körülményeket is;g) passzív napenergia-hasznosító rendszerek és árnyékolás;h) beltéri klimatikus körülmények, beleértve a tervezett belső mikroklímát is;i) belső hőterhelések.
5. Ahol a számítás szempontjából releváns, figyelembe kell venni a következő szempontok kedvező hatását is:
6. a) helyi benapozási viszonyok, aktív napenergia-hasznosító rendszerek és megújuló forrásokból származó energián alapuló egyéb fűtési és villamosenergia-rendszerek;b) kapcsolt energiatermelés által termelt elektromos áram;c) táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek;d) természetes világítás.
7. A számítás céljából az épületeket indokolt a következő kategóriákba megfelelően besorolni:a) különböző típusú családi házak; b) többlakásos épületek; c) irodák; d) oktatási épületek; e) kórházak;f) szállodák és éttermek; g) sportlétesítmények; h) nagy- és kiskereskedelmi szolgáltató épületek;i) egyéb típusú energiafogyasztó épületek…”