Az épületek energetikai méretezésének és tervezésének gerincét a 387/2014. (XII. 31.) Korm. rendelettel módosított 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet határozza meg, mely helyenként még érvényben tartja a 7/2006 TNM rendeletet is. Ehhez azonban még néhány módosító rendeletet is figyelembe kell venni. A teljesség igénye nélkül pl. a 20/2014. (III. 7.) BM, vagy a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet is tartalmaz módosító rendelkezéséket.
A több lépcsőben életbe lépő szabályozásrendszer újabb állomása 2018. január 1. Ez után már csak az ún. költség-optimalizált követelményszintet elérő épületet lehet tervezni és csak ilyenre lehet használatba vételi engedélyt kapni.
A következő években várható követelményértékek bevezetésének üteme, hatálya:
– 2018. január 1-től minden új és meglévő épületet költség-optimalizált követelmény szinten kell megvalósuljon;
– 2019. január 1-től hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületek a közel nulla követelmény szintet el kell érjék;
– 2021. január 1-től minden új épületet – forrásfelhasználástól függetlenül – közel nulla követelmény szinten kell megvalósítani.
A költség-optimalizált követelményszint az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 14/2014. (XII. 31.) MvM rendelettel módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. mellékletében található meg. A melléklet megfogalmazza a különböző épület-szerkezetek megengedett legnagyobb hőátbocsátási tényezőit. Ez alapján a jövőben legalább a következő értékeket figyelembe kell venni új épület építése, vagy jelentős mérték felújítás esetén:
Épülethatároló szerkezet
|
A hőátbocsátási tényező követelményértéke U |
Régi érték(W/m2K) |
Új érték (W/m2K) |
|
|
1 |
Homlokzati fal |
0,45 |
0,24 |
|
2 |
Lapostető |
0,25 |
0,17 |
|
3 |
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek |
0,25 |
0,17 |
|
4 |
Padlás és búvótér alatti födém |
0,30 |
0,17 |
|
5 |
Árkád és áthajtó feletti födém |
0,25 |
0,17 |
|
6 |
Alsó zárófödém fűtetlen terek felett |
0,50 |
0,26 |
|
7 |
Üvegezés |
n.a. |
1 |
|
8 |
Különleges üvegezés* |
n.a. |
1,2 |
|
9 |
Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró |
1,60 |
1,15 |
|
10 |
Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2) |
2,00 |
1,4 |
|
11 |
Homlokzati üvegfal, függönyfal |
1,50 |
1,40 |
|
12 |
Üvegtető |
n.a. |
1,45 |
|
13 |
Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola |
1,70 |
1,25 |
|
14 |
Tetősík ablak |
1,70 |
1,25 |
|
15 |
Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) |
n.a. |
2 |
|
16 |
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó |
1,80 |
1,45 |
|
17 |
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu |
1,8 |
0,26 |
|
18 |
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal |
n.a. |
0,50 |
|
19 |
Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal |
1,50 |
1,5 |
|
20 |
Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig (a terepszint alatti rész csak új épületeknél) |
0,50 |
0,3 |
|
21 |
Talajon fekvő padló (új épületeknél) |
0,50 |
0,3 |
|
22 |
Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) |
n.a. |
1 |
A fenti számokból látható, hogy a 2018-ban használatba veendő épületekre a ma érvényben lévő szabályoknál nagyjából 40%-kal szigorúbb előírások fognak vonatkozni, és ez 2019. ill. 2021. után még tovább fog szigorodni.
Elemzések és mérések bizonyítják, hogy egy átlagos magyar épület fűtésére fordított energia 20-35%-a a falakon, 10-25%-a a nyílászárókon, 15-20%-a a tetőkön, 10-15%-a pedig a lehűlő födémeken és a padlókon keresztül távozik. A hőszigetelés által ezek az arányok körülbelül változatlanok maradnak, de a hőáram jelentősen lecsökken és az így megtakarított energia jótékony hatással van a pénztárcánkra és a környezetünkre egyaránt. Fontos megemlíteni, hogy a hőszigetelés javításával egyidőben a szellőzőlevegő felmelegítésére fordított energia aránya az épület teljes energiamérlegében viszont meg fog növekedni, hacsak nem foganatosítunk valamilyen intézkedést erre vonatkozóan is. Megoldás lehet pl. hővisszanyerős szellőztetés kiépítése.
Forrás: https://ravatherm.com/hu/hirek/szigorodo-eloirasok-2018-tol/