A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán technikai kérdés, és nem csak szakmai körökre tartozik, annál már sokkal több.
Az Energiahatékonyság Világnapja felhívja a figyelmet az egyre fogyatkozó vízkészletünk ésszerű háztartási és ipari felhasználására, az ezzel termelt villamosenergia felelőségteljes alkalmazására. Számos apró, hétköznapi cselekedettel segíthetünk az energiahatékonyság növelésében. A feleslegesen folyó, csöpögő csapok megszűntetésével, lakásunk optimális fűtési beállításával (22 helyett csak 21 fok), vagy akár a bejárati ajtókhoz helyezett mozgásérzékelős lámpák beszerelésével.
Éghajlatvédelmi célok az Európai Unióban
Az EU 2020-ra kitűzött éghajlatvédelmi céljai többek között az üvegházgázok 20%-os csökkentése, illetve a megújuló energia arányának 20%-ra növelése, amit a nagyobb nemzetközi energetikai vállalatok is támogatnak. Ezek a célkitűzések minden tagállamra kötelező érvényűek, és ehhez minden tagország kötelezően elérendő megtakarítási célokat kapott.
A tagállamok közül Magyarország egyike azoknak, mely leginkább rászorul az energiaimportra. Miközben az egy főre eső energiafogyasztásunk – a visszafogottabb, szerényebb életszínvonal miatt – nem éri el az Európai Unió átlagát, egységnyi GDP-t jóval több energiával állítunk elő, mint a nálunk fejlettebb tagországok.
A háztartásokat és az állami költségvetést feleslegesen terhelik az épületek rossz energetikai állapotából adódó magas energiaszámlák. Az épületek korszerűsítésével és az új épületek minőségének javításával egyszerre tudnánk fontos célokat elérni: az üzemeltetési kiadások mérséklődhetnének, a komfortérzet növekedhetne, a levegő minősége javulna, új munkahelyek jöhetnének létre, illetve az éghajlatváltozást okozó üvegházgázok kibocsátása csökkenhetne.
Hol tart most Magyarország az energiahatékonysági célok teljesítésében?
2016-ban hazánk primerenergia-fogyasztása 1072 Petajoule volt. Ennek mintegy 55%-a importból származott. Az ország energiafogyasztása 2005-2015 között 8,5%-kal csökkent, és bár az időközi energiafelhasználási adatok alatta maradtak a 2020-as kitűzött célnak, az világosan látszik, hogy további erőfeszítésekre van szükség az energiafogyasztás csökkentése érdekében, hiszen a korábbi stagnálást követően mind 2015-ben, mind 2016-ban nőtt Magyarország fogyasztása.
Ha az egyes ágazatok részesedését nézzük a végső energiacélú felhasználásból,Magyarország lakosságának energiafogyasztása kifejezetten magas (33%), megelőzve a közlekedés (22%) és az ipar (21%) energiafelhasználását, miközben a környező országokban, pl. Ausztriában mindössze 23%, Szlovákiában pedig csak 20% a lakosság által felhasznált energia aránya.
A Knauf Insulation "Szigeteléssel az energiahatékonyságért, a klímaváltozás ellen" témában írt hírleve szerint egy átlagos magyar családi ház szigetelésével több, mint 0,4 tonnával, 40-50%kal is csökkenthetjük az éves CO2-kibocsátásunkat, így számottevő üvegháztartású gáz mennyiségétől menthetjük meg a Föld légkörét.
A hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult. Egy átlagos magyar családi ház esetében a hőveszteség 35%-a a falakon, 25%-a a tetőn, 25%-a a nyílászárókon, 15%-a pedig a padlón távozik. A gyártó szakemberei szerint a korszerű hőszigetelés-rendszerek alkalmazásával a jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megtakaríthatnának, csökkentve CO2-kibocsátásukat és kiadásaikat is.
2020. december 31-e után* már csak "közel nulla energiaigény" feltételeinek teljestésével végezhető energetikai célú felújítás.
A 2021-ben életbe lépő épület energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül,
*(7/2006. (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról)
Forrás:
Víz, Gáz, Fűtéstechnika, és Hűtő, Klíma, Légtechnika Szaklap
"Szigeteléssel az energiahatékonyságért, a klímaváltozás ellen"-Knauf Insulation hírlevél