Az elmúlt két évtizedben egyre több zöldtető épült világszerte, sőt egyes helyeken kötelezővé tették az összes újonnan épülő lapostető növényesítését. Talán nem véletlenül! Hóbort? Semmiképpen! Tudatos gondolkodás, és egy kis elhivatottság a természet iránt, mely javítja közérzetünket szűkebb és tágabb viszonylatban is: ez az extenzív zöldtető.
A modern lapos- és alacsony hajlásszögű tetők megjelenése új ötleteket és technikai megoldásokat hozott magával. A cserepet felváltotta a bitumen, műanyag vagy a gumi, mely anyagok megjelenése (ezek UV-sugarakkal szembeni rossz ellenálló ké- pessége) megkövetelte azok takarását. A kavics vagy zúzalék - mint fedőréteg - megfelelőek, de további előnyük nincs. Ezzel szemben egy 12 centiméter rétegvastagságú extenzív zöldtető telepítése megvédi a vízszigetelést, jelentősen növeli a lakók komfortérzetét (főleg nyáron biztosít kellemesebb hőmérsékletet), és még a természetnek is visszaadunk egy darabot a be- épített területből.
Mi a zöldtető?
A zöldtető növényzettel telepített, csapadékvíz ellen szigetelt zárófödém, ahol a szerkezet, a tetőszigetelés és a vegetáció egymással összehangolt, megtervezett egységet képez. Kétféle típust különböztetünk meg: a minimális fenntartá- sú 12–15 centiméter rétegvastagságú extenzív zöldtetőt és a komplett kertélményt adó intenzív tetőkertet. Hazánkban is egyre több családi házon építenek extenzív zöldtetőt, könnyű fenntarthatóságuk és szerényebb kialakítási költségük miatt, ezért jelen cikkünkben erről a típusról írunk bővebben. Ezt az ökológiai védőréteget már meglévő vagy új építésű tetőre is telepíthetjük, szükséges azonban, hogy a vízszigetelés gyökér- álló legyen, és a födém statikailag megfeleljen a 120–150 kg/ m2 többlet tehernek.
Amire érdemes figyelni
Ahhoz, hogy zöldtetőnk megfelelően működjön, a következőkre kell ügyelnünk a kialakításnál:
- Amennyiben a speciális ültetőközeget termőtalajjal vagy deponált földdel helyettesítjük a tetőn, úgy a kezdeti sikerek után sűrűsödő problémákkal fogunk szembesülni: intenzív gyomosodás, pangó vizek miatti növénypusztulás, lefolyók eltömődése.
- A lefolyók és túlfolyók tisztíthatóságát biztosítanunk kell, mert az extenzív növényzet szinte mindent kibír, kivéve a pangó vizet! Kavicssávban elhelyezett kontrollaknákat (levehető fedelű, nyitott aljú akna, mely kizárja a fényt) használjunk, amelyeket évente ellenőrizve bizonyosodhatunk meg a lefolyók megfelelő vízelvezetéséről.
- A kavicssávok és az ültetőközeg elválasztására L-alakú alumínium kavicslécet alkalmazzunk, mely meggátolja a közegek keveredését, és rendezett kontúrt biztosít a tetőnek.
A növényzetről
Mivel az extenzív zöldtetők egyik legvonzóbb tulajdonsága az alacsony fenntartási igény, ezért a számtalan lehetőség közül azokat a növényeket alkalmazzuk, melyek fénykedvelők, alacsony igényűek, jól terjednek, esetleg örökzöldek és díszértékük is jelentős. Ezekkel a jellemzőkkel definiálhatjuk például a varjúhájfélék családját. Képviselői jól érzik magukat olyan helyeken is, ahol más (gyom) növények csak hetekre vagy napokra találják meg számításaikat. Nagyszerű terjedő- képességüket legyökeresedő hajtásaiknak, szárazságtűrésüket szukkulens (kaktuszhoz hasonló) leveleiknek köszönhetik. Virágaik jellemzően fehér, sárga és mályva árnyalatúak, fő- ként késő tavasszal és nyáron virágoznak, leveleik tavasszal és nyáron zöldesek, míg késő ősszel és télen a hideg hatására bordóvá válnak. Az évszakokkal nemcsak színük, hanem magasságuk is változik. Nyáron – hogy minél több vizet tudjanak tárolni – elérik a 10-15 centimétert is, míg télen 2-5 centimé- terre visszahúzódnak, hogy a fagy elől megvédjék magukat.
Növénytelepítési technológiák
Több telepítési technológia létezik, melyek közül a magyarországi éghajlati viszonyok mellett bevált megoldásokat ismertetjük. Az igényekhez és anyagi lehetőségekhez mérten három megoldást emelünk ki: Sarjvetés: a varjúhájak nagyszerűen szaporodnak hajtásokról, ezért gyakran apró növénydarabokat (150-200 g/m2 ) szórunk ki az ültetőközegre, melyek 3-4 hét elteltével (időnkénti locsolás mellett) begyökeresednek. Cserepes telepítés: ha tervezett látványt szeretnénk elérni, akkor konténeres növényeket ültessünk, de figyelnünk kell a megfelelő fajok kiválasztására (minimum 16 db/m2). Az ültetést követő gondozás itt kiemelten fontos, mert fokozatosan le kell szoktatnunk a növényeket a kertészetekben megszokott intenzív öntözésről. Varjúhájszőnyeg: a leglátványosabb megoldás a varjúhájsző- nyeg alkalmazása, mely a gyepszőnyeghez hasonlóan egy 95% feletti fedéssel rendelkező vegetációs paplan, ez egyből takar és díszít, utógondozás ugyan szükséges, de minimális.
Miért érdemes családi házunk tetejét növényzettel borítani?
- Mert megvédi a vízszigetelést a fizikai behatásoktól, hőmérsékleti szélsőértékektől és az UV sugárzástól (megduplázza a szigetelés élettartamát).
- Mert kiváló hő- és hangszigetelő, a fűtési és hűtési energiafogyasztást akár 8–15 százalékkal csökkenti.
- Mert a lehulló csapadékmennyiség 60–70 százalékát megtartja, és visszapárologtatva javítja a mikroklímát.
- Mert megköti a szálló port, fotoszintézissel oxigént termel.
- Mert növeli az ingatlan értékét.
Fenntartás Egy extenzív zöldtető fenntartása két jól elkülöníthető ciklusra osztható. Az első két nyáron a hosszú csapadékmentes idő- szakokban öntözésre szorulhat a tető, emiatt megjelenhetnek nemkívánatos növények is, így gyomlálni is gyakrabban kell. A 70 százalék körüli növényborítás elérése után a varjúhájak már átvészelik a szárazabb időszakokat is, a feladatunk inkább a „terelgetés”, azaz ki kell szedni a terjedő egyedeket a kavicssávokból, vagy tervezett megjelenés esetén olyan helyekről, ahol semmi keresnivalójuk. A gyomlálás ilyenkor már évente két alkalomra csökken, melyet érdemes egy-két héttel egy kiadós tavaszi eső utáni és egy késő őszi időpontra tervezni.
Somogyi Mihály – Sami Hatim
www.archigreen.hu
Forrás: http://zoldtetokft.hu/publikaciok/