VARGA TAMÁS: Padlástérből lakóteret?

Itt az idő, hogy valóra váltsuk lakályos padlástérrel kapcsolatos álmainkat! A legújabb építőipari szabályozások sok háztulajdonos számára megkönnyítik a döntést, hogy végre belevágjon nemcsak háza meglévő helyiségeinek korszerűsítésébe, hanem új lakrészek létrehozásába is.

 

Elsőként azt kell eldönteni, vajon szükséges-e az épületen térdfal magasítás. A padlástérből kialakítani kívánt lakótér akkor lesz igazán komfortos, ha belmagassága „nem nyomja agyon a lakót”. Ez nyilvánvalóan plusz költség, de nagyságrendekben mérhető az elkészült helyiségek használata során a pozitív különbség. A ráfordítást lehet kissé csökkenteni azzal, ha az eredeti szarufák kerülnek vissza a tetőbe, ám ekkor is feltétlenül szükséges a faanyagok statikai állagvizsgálata. Faipari szakember tud megnyugtató választ adni a szerkezetet esetleg károsító farontó (gomba, penész) állapotokról, melyek indokolhatják a szarufák cseréjét. Jellemző egyébként, hogy amikor a kényelmes lakótér belmagasság elérése érdekében a háztulajdonos a térdfalak magasítása mellett dönt, az esetek döntő többségében a szarufák cseréje is megtörténik még akkor is, ha a szarufák állapota nem feltétlenül indokolta.

Varga Balázs: Padlástérből lakótér?

 

Az optimális végeredmény biztosítása érdekében elengedhetetlen nemcsak a komplett tetőszerkezeti rétegrend gondos megtervezése és kivitelezése, hanem különös gondot kell fordítani a hőszigetelő - és egyben hangelnyelő - ásványgyapot kiválasztására, valamint a jóminőségű és speciális tetőfóliák alkalmazására. Az épület fűtési költségeinek minimalizálása érdekében ajánlatos a 0,032- 0,035 W/mK hővezető képességű anyagok felé orientálódni, de természetesen kiváló hatásfok érhető el az ennél valamivel magasabb deklarált lambdájú ásványgyapotokkal is - amennyiben azok megfelelő vastagságban kerülnek beépítésre.

 

 

Akár épül új tetőszerkezet, akár nem, a rétegrend első lépéseként, a szarufákra felül URSA SECO 0,02 külső páraáteresztő tetőfóliát kell elhelyezni, az átlapolásoknál a gyárilag felhordott ragasztósávval kialakítva a szélzárást. A szerkezetet kívülről cserépfedés zárja le, közte és a fólia között minimum 5 cm magas átszellőztetett légrés beiktatásával. Belülről a minimum 15 cm tartómagasságú szarufaközökbe kell beszabni a lehetőség szerint minél alacsonyabb deklarált lambdájú URSA ásványgyapot szálas szigetelőpaplant (URSA SF34, URSA TERRA 74Ph, URSA DF39, URSA DF37), mely szarufák közé való tökéletes befeszülését 1,5-3 cm ráhagyással kell biztosítani, és ügyelni kell a szigetelőanyag toldásainak szoros egymáshoz illesztésére is.

URSA GW Terra SECO szarufák közötti-alatti szigetelés

Sokan nem tudják, hogy rozsdamentes „Z” alakú huzalozással csak a 0,037 vagy nagyobb hővezetési tényezőjű terméket kell ellátni, mert a többi termék „öntartó”.
Az elkészült szigetelőanyag rétegre - konkrétan a szarufák alá - vízszintes fa vagy fém tartóvázak közé, javasolt még egy további, második réteg hőszigetelést is elhelyezni, minimum 10-15 cm vastagságban. A rétegrendet belül a vázszerkezetre felületfolytonosan és légtömören rögzített URSA SECO PRO 100 belső téri pára- és légzáró fólia fedi, amelyet az áttöréseknél URSA SECO PRO KA öntapadó ragasztószalaggal kell körbegallérozni.

Az energiahatékony URSA tetőszigetelő rendszerrel történő felújítás után a hőátbocsátási tényező értéke gond nélkül megfelel az U= 0,17 W/m2K értéknek, amely az építőipari szabályozásban jelenleg meghatározott minimum követelmény. Az URSA megoldása tehát nem egyszerűen némi szálas szigetelőanyag tetőszerkezetbe való betuszkolását jelenti, hanem egy valóban komplex rétegrendet fémjelez, amelybe hosszú távra helyezhetjük a bizalmunkat, ha fenntartható és energiatakarékos otthonra vágyunk.

AJÁNLOTT TERMÉKEK ÉS BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ

 

Varga Tamás
okleveles építész, alkalmazástechnológus