A jó hőszigetelés teljesen körülveszi az épületet, megszakítatlan a termikus burok. Passzívházak esetében ez elengedhetetlen, de egy jól szigetelt épület esetében is ügyelni kell a hőszigetelés folytonosságára.
Ez sík felületek esetében viszonylag egyszerű, de már a síkok (pl. tetősík és homlokzat) találkozása is okozhat nehézséget. Különösen igaz ez padlók és a talajban levő szerkezetek esetében, ahol az utólagos korrekcióra korlátozottak a lehetőségeink. Pedig a hőszigetelést itt is végig kell vezetni, mert egy átlagos épület összes energiaveszteségének 15-20%-a is irányulhat a talaj felé. Ennek a veszteségnek kétféleképpen szabhatunk gátat, az alapozás típusa szerint.
Ha sávalapot készítünk, az alatt nem tudjuk átvezetni a szigetelést, mert az egész épület tömege erre nehezedik. Nincs olyan hőszigetelő anyag, melynek szilárdsága ezt megengedné, ezért más megoldáshoz kell folyamodni. Lehetséges, hogy csak oldalról szigeteljük az alapot (nagyobb épületek esetében szokták is ezt alkalmazni), de kisebb épületek esetében ez már fokozott veszteséget jelentene. Ezért az aljzatbeton meleg oldalán szigeteljük a padlót, és a homlokzati hőszigeteléssel pedig a külső fal első elemeként elhelyezett, az adott terhelést elviselő hőhídmegszakító elem (pl. üveghab) közbeiktatásával tudjuk folytonossá tenni a szigetelést.
Lemezalap esetében ez elhagyható, mert az alap alatt végigvezetett hőszigetelés (amire az egész épület ráterhel) közvetlenül tud csatlakozni a falszigeteléshez.
A kérdés csak az, hogy állnak-e a rendelkezésünkre ilyen szilárdságú termékek? Nyilván sokkal kisebb a terhelés egy lemezalap esetében, mint a sávalap alatt, de azért érdemes ezt a kérdést megvizsgálni, még ha elsőre meghökkentőnek is tűnik, hogy az egész épületet szigetelőanyagra helyezzük.
Még a terhelhető hőszigetelő anyagok sem szoktak tartószerkezeti feladatot ellátni, de ebben az esetben már erről van szó. És tudnunk kell azt is, hogy a folyamatos terhelés hatására az idő múlásával a tulajdonságai hogyan változnak.
Polisztirolhab termékek nyomófeszültégi értékeként többnyire a 10%-os összenyomódáshoz tartozó értéket adják meg (pl. AT-N200 vagy EXPERT FIX: 200 kPa), de ilyen mértékű terhelésnél az anyag már károsodik. Statikai méretezéshez EPS haboknál a 2%-os összenyomódáshoz tartozó feszültség a mérvadó, ami a 10 %-os érték 30%-a (a fenti termékekre 60 kPa).
Extrudált polisztirolhab termékeknél a tartós alakváltozást a kúszással adjuk meg. Az XPS 30 termék esetében ezt a jelölő kódban szereplő CC(2/1,5/50)130 számsor mutatja, hogy a teljes összenyomódás 2 % lesz, amiből a kúszás 1,5%, 50 év alatt, 130 kPa terhelés mellett.
Mivel egy átlagos családi ház egyenletes terhelést feltételezve kb. 100 kPa nyomást fejt ki, az XPS lemez alkalmas lehet a lemezalap alatti szigetelésre, de minden esetben részletes statikai számításokkal kell ezt alátámasztani. Többszintes épületek estén a nagyobb szilárdságú termékek (XPS 50, XPS 70) jelenthetnek megoldást, de nyilvánvalóan van egy határ, ahol vissza kell térni a sávalap és hőhíd megszakító megoldáshoz.
Kruchina Sándor
vezető szaktanácsadó
