DVORÁK ANDREA:
LÉGZÁRÁS, ÉS EZZEL EGY LÉPÉSBEN PÁRAFÉKEZÉS A TETŐSZERKEZETBEN
mit is jelent ez egyáltalán?
Tetőtér beépítéssel rendelkező épületeknél gyakran kerül szóba, hogy különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a jó légzárásra. De mit is jelent ez egyáltalán? Légzárónak azon építőanyagokat, épületrészeket, épületeket nevezzük, melyeken a levegő nem, vagy csak mérsékelten tud átáramlani.
És miért fontos a légzárás?
Ezt egy fizikai alaptörvény magyarázza meg nekünk, miszerint a meleg levegő felfelé száll, s magával viszi a benne felgyülemlett párát is. Amennyiben engedjük, hogy ez a párás, meleglevegő bejusson a hőszigetelésünkbe, és ott hideg levegővel találkozva halmazállapotot váltson, úgy a környezetében lévő anyagokat, szerkezeteket ga
rantáltan eláztatjuk. Mindez egyenes út a szerkezeti károsodáshoz, penészesedéshez, gombásodáshoz. Vagyis: egy jól megtervezett és kivitelezett légzáró réteg megakadályozza a kontrollálatlan levegőáramlást, gondoskodik a jó közérzetről, valamint megelőzi a konvekció következtében kialakuló kondenzvíz képződést.
Az épületek légzárása a hőszigetelés mellett több okból kifolyólag is fontos szerepet játszik, akár új építésről, akár átépítésről, akár felújításról beszélünk: egy zárt épület gondoskodik a kellemes lakóklímáról, az energiaköltségek csökkentéséről, és hozzájárul a környezetvédelemhez is. Egy nem légzáró módon kialakított tető, ajtó vagy ablak nem csak a komfortérzetet, hanem az egész épület minőségét is jelentősen rontja és elkerülhetetlen a magasabb energiaköltség.
Mi is az a légzáró réteg?
Az előírások szerint a légzáró réteg mindig a hőszigetelés fűtött oldalára kerül beépítésre. Az adott fóliának alacsony légáteresztő képességgel kell rendelkeznie, és további követelményeknek is ajánlott megfelelnie, ilyen pl. a páraellenállás (Sd-érték). Nagyon fontos szabály: a légzáró réteget folytonosan kell fektetni, az áttörések, csatlakozások leragasztásával/tömítésével. A párafékező rétegen semmilyen lyuk, szakadás, rés nem lehet, hisz a téli időszakban a beltéri páranyomás annyival magasabb a kültérinél, hogy a pára a legapróbb rést is meg fogja találni a szerkezeten, hogy kijusson, és ekkor újra lehetőséget biztosítunk a kondenzációra.
Tehát a csatlakozások/tömítések leragasztása rendkívül fontos, úgy mint:
• átlapolások
• falcsatlakozások
• tetősíkablak
• áttörése
6 jó indok a légzárásra:
• kevesebb fűtési energia szükséglet, elkerülhető az ellenőrizetlen levegőáramlás, ami energiamegtakarítást és kevesebb széndioxid kibocsátást eredményez.
• az épületfizikai károk elkerülhetők, mert nem tud a szerkezetben kondenzvíz képződni.
• nem károsodik a szerkezet, nem képződik penész.
• megakadályozza a huzat-érzetet.
• jobb beltéri levegő minőség (szagok, spórák, por...)
• a szellőztető rendszerek hatékonyabbak.
Anyagválasztás
A légzáró, párafékező fólia kiválasztása előtt mindig vizsgáljuk meg, hogy
- az adott rétegrendbe melyik anyag lenne a legideálisabb?
- szükséges-e, hogy pl. a fólia teljes felületén öntapadó legyen (pl. trapézlemez szerkezetnél) vagy
- ha utólagos beépítésről van szó, szükséges e változó Sd értékű fólia használata?
- a kiválasztott anyag gyártója kínál e a teljes rendszert, és mindehhez vállal e garanciát?
Csomópontok
A fólia/fóliák átlapolásait a rendszerhez tartozó ragasztószalaggal kell, gyűrődésmentesen leragasztani.
A párafékező anyagot a falak mentén, légzáró módon kell csatlakoztatni (pl. a gyártó által ajánlott tömítő masszával).
A fóliát áttörő szerkezeteket, kémény, ablak, szellőzőcsövek stb. az adott feladatnak megfelelő szalaggal, tömítőmasszával, kenhető funkionális bevonattal kell kialakítani.
Végeredményben egy teljesen összefüggő, zárt felületet kell képeznünk a kiválasztott légzáró rendszerrel:
A fotókat köszönjük a következő kivitelezőknek: Bánszki Miklós, Virág Zsolt, Zakariás András, Zsárik Ferenc
Dvorák Andrea
területi képviselő, tanácsadó
Dörken Kft.
